LÉGY JÓ MINDHALÁLIG
musical
1892, Debrecen: Nyilas Misi kisdiák – aki egész életét csodálatos és rendkívüli zűrzavarok és kétségbeejtő válságok között vitte végbe – faluról érkezik a híres református kollégiumba. Útravalója a gyermeki hit, bizalom és tisztelet.
Misi sorsát a szülők és a szegénység türelmes jósága vigyázza. Szorgalmasan tanul, jelesekre felelget, és két barátra tesz szert. Pakkot kap hazulról, de diáktársai még a csizmakenőcsöt is felzabálják belőle. Misi a felnőttek közé vágyik.
Dolgozik s pénzt keres, amiből még szegény szüleit is támogatni tudja: Valkay tanár úr magántanítványt szerez neki Doroghyéknál, a végzős Nagy úr pedig átadja neki a vak Pósalaky urat, akinél Misi felolvasó lesz, s ezért is fizetséget kap.
Ám a felnőttek világában is hamarosan csalódik: olyan dolgokról hall, és olyanokat lát, amik nem tartoznak az „államilag jóváhagyott” tananyaghoz: szerelmes üzeneteket kénytelen közvetíteni Török János és Doroghy Bella kisasszony között, akiért az ő kis diákszíve is megdobban… S amikor Pósalaky úr számokkal álmodott, s azokat megtétette Misivel a lutrin, Török János ellopja a kisdiáktól a nyertes lutriszelvényt, és megszökteti Bella kisasszonyt.
Hiába áll mellé az igazgató úr és Valkay tanár úr, a kollégium gonosz tanárai Misit vádolják sikkasztással. A kisdiák átmegy a felnőttek minden gyötrelmén, gyermekül ismeri meg a kenyérkereső emberek földi szenvedéseit, mikor észreveszi, hogy az emberek se nem jók, se nem becsületesek, nincs nyugalom, csak állandó versengés, amelyben a jóság és a becsület: hátrány.
Végül Misi ártatlansága kiderül, de az átélt csalódás örök nyomot hagy a gyermek lelkében: soha többé nem akar debreceni diák lenni…
A Légy jó mindhalálig a Pál utcai fiúk és a Kincskereső kisködmön mellett a legjobb klasszikus magyar gyermekregény, méltán sorolható a legsikerültebb kritikai realista művek közé. Az önéletrajzi indíttatású történet nem csupán egy kisfiú kalandjainak elmesélése és Debrecen kritikája: szerzője a Tanácsköztársaság bukása utáni személyes válságát transzformálta át a gyermeki sors fájdalmas leírásába.
1936-ban és 1960-ban film készült Misi történetéből.
1991-ben Miklós Tibor és Kocsák Tibor nagysikerű musicalt írt a debreceni Csokonai Színház felkérésére Móricz örökérvényű regényéből. Misi történetének zenés változata Pinczés István rendezéseiben meghódította nemcsak a hazai és a határon túli magyar színházak közönségét, de eljutott Finnországba (Se on elämä), Japánba (Misi gakszei) és az Egyesült Államokba (Stay Good Until Death) is.
A Mezőcsáti Színtársulat és a Debreceni Független Színház közös produkcióját Pinczés István rendezi.